16. A szellemi szintek VI

 MOST még egyszer felidézem szellemetek szemei előtt az Ősteremtés képét, ahogyan azt korábban fölvázoltam. Parsifal után az ősteremtettek közül az első négyet látjátok, akik a hét fokozat közül a legfelsőbbet foglalják el az Ősteremtésben: Od-shi-mat-no-ket, Leilakot, az Oroszlánt és Merkúrt.

A következő fokozaton három női ősteremtettet neveztem meg: Johannát, Cellát és Jozefát, és ismét távolabb tőlük a harmadik fokozaton vagy szinten: Vasithát, mint a kapu harcra kész őrzőjét.

Ezzel a legmagasabb Ősteremtés három fokozatát vagy szintjét ismertettem alapjellegeiben. De mielőtt még tovább építem, és jobban kiszélesítem a képet, alapvetően még négy további fokozatot fogok bemutatni; hiszen az ősszellemiségben, amit Ősteremtésnek nevezek, hét fokozat vagy főrészleg van, miként később az anyagiságban is hét fokozat vagy világrész létezik.

Mindenhol megtaláljátok a hetes felosztást, mint ami magától értetődő, ahol Isten Akarata működik, mely nevében is a hetes számot hordozza: Imanuel.

Lépjünk most be az ős-szellemiség birodalmainak negyedik fokozatába.

Csodálatos, végtelen boldogságot árasztó Fény járja át e szépséges szintet, mely úgy fut a csillogó messzeségbe, akár egy végeláthatatlan, kristálytiszta tenger.

Mint egy sziget, úgy emelkedik ki ezen áramló tevékenységből egy ragyogó hely, tele a legnemesebb rózsákkal. Hálás örvendezés vonul át a teraszokon, melyek leírhatatlan szépséggel futnak föl egy sugárzó dombra, s a színek oly tökéletes gazdagságát nyújtják, mely még a legigényesebb pillantást is csodáló imádásra kényszeríti. A színek áldást sugározva a legbájosabb pompázatosságukban vibrálnak, minden remény és minden élet forrásává alakítva az elbűvölő kerteket. Bennük ezalatt számtalan rózsagyermek kergetőzik játszadozva, s boldogan, örömmel telve haladnak el a felnőtt nők.

De ezek nem azok a szellemek, akik később a Teremtésekben inkarnálódnak. Hanem ők olyan sugárzásoknak a kiindulópontjai, melyek a Rózsák Szigetének bizonyos jellegében a Teremtés emberi nőiségére hatnak, mint a fejlődéshez nyújtott segítség az anyagiságokon át vezető vándorlásaik során: gyermekek a gyermekekre, mindenkor nagyságuk és jellegük szerint, sőt még színük szerint is, és a felnőttek azokra a felnőttekre hatnak, kiknek formája hasonlít rájuk a fejlődő szellem érettségéhez mérten.

A testek különböző nagysága a Rózsák Szigetén tehát párját képezik azon emberi szellemek érettségi fokában mutatkozó különbözőségeknek, akik az anyagiságokon át vezető vándorlásaik során csírákból fokozatosan tökéletesen tudatossá fejlődhetnek.

Ezért a Rózsák Szigetén az ős-szellemiségben megtalálható minden, ami később, mint egy képmás vagy mint utánzat, megismétlődik a szellemiségben és az anyagiságokban.

A valóságban az összes világrészben mindannak a törvényszerű ismétlése történik,ami az ős-szellemiségben már megvan, mivel az isteni törvényeknek az emberek számára felfoghatatlan egyszerűsége és világossága mellett ez sosem lehet másképpen. Ezért a szellemiségben pontosan ugyanaz ismétlődik meg, ami az ős-szellemiségben már lejátszódott.

Hiszen az ős-szellemiségből is, az Ősteremtés legfelsőbb részéből, kivonult minden olyan, ami a lénytelen mag hatalmas nyomása alatt ilyen közelségben sem nem tud azonnal éntudatra ébredni, sem pedig megtartózkodni, s tovább halad Vasitha mellett a messzeségbe, a legközelebbi szintre, hogy a nagyobb lehűlésben meg tudjon maradni, és közben öntudatra ébredhessen. Ezek között vannak az ős-szellemiség azon csírái is, melyek már a negyedik lehűlési fokozaton tudatossá válnak, tehát itt, a Rózsák Szigetén.

Ha a Teremtés fokozatairól vagy szintjeiről beszélek, akkor ezek a lehűlés fokozatai; hiszen semmi más nem hoz létre fokozatokat, melyeket a lehűlés fokozatai helyett éppígy lehet az eltávolodás fokozatainak is nevezni, s ezért a valóságban a földi fogalmak szerint is fokok vagy fokozatok.

Ezért találunk tehát a Rózsák Szigetén – föntről lefelé haladva – először gyermekeket is és fejlődést az ős-szellemiségben! Ezt fontos tudnotok, mert ez a Teremtés egy nagy szakaszát jelenti.

Előbb jönnek tehát az ős-szellemiségben a felsőbb fokokon azok, akik azonnal öntudatra ébredhetnek, tehát a legerősebbek, és ezzel a leghatalmasabbak, az oszlopok, majd azután távolabbi szinteken következnek azok, akik még ki tudnak fejlődni az ős-szellemiségben. Ezért találunk itt először ős-szellemi gyermekeket.

A Teremtés következő nagy részlegében, a szellemiségben, mely valamivel gyengébb, mint az ős-szellemiség, mivel Parsifal lénytelen magvától még távolabb kerülve válhatott tudatossá, megismétlődik a folyamat pontosan úgy, ahogy az az Ősteremtésben volt.

Előbb a szellemiség legerősebb részei válnak azonnal tudatossá, míg a többieket még nagyobb távolságba kell hajtani, hogy ott lassú fejlődés folyamán érhessenek öntudatossá.

Ott is vannak tehát szellemi gyermekek – kezdve a szellemi csírák először számításba jövő fokozatától –, akik nagyobb szellemi érettséget tudnak elérni, vagy maradhatnak esetleg gyermekek is; hiszen a nem teljes érettségig, tehát a szellemi felnőttségig érlelődött szellemi csírák nincsenek megsemmisítve, feltéve, hogy tiszták maradnak!

Ez egy olyan pont, melyet korábban még nem említettem. Szellemileg gyermekek maradnak, és mint ilyenek, a gyermekekre sugároznak, míg végül fokozatosan meg nem érnek, és felnőttekké nem válnak. Az, ami tiszta, sosem eshet a bomlás áldozatául.

De itt még valamit meg akarok említeni. Az ős-szellemiség a Teremtésben nem egy teljesen azonos jelleg erősebb része, és a szellemiség pedig annak a gyengébb része, hanem a szellemiség egy teljesen más jelleg, mint az ős-szellemiség!

Mindkét jellegnek van egy erősebb és egy gyengébb része. A szellemiség ugyan az ős-szellemiségből származó lecsapódás, de csak azért, mivel másféle jellegű, mely ezért Parsifal lénytelen fényes magvától csak nagyobb távolságban válhat ki, és ölthet egyáltalán formát.

Ha azonos jellegű lenne, akkor az ős-szellemiség az azonos jelleget nem adná tovább, hanem ellenkezőleg, az azonos jelleg vonzásának a törvényében azt szilárdan visszatartaná, még ha így tudatossá válva nem is ölthetett volna formát.

Minél tovább jutok magyarázataimmal, annál jobban ki kell tágítanom a Teremtés felépítését. Ennek következtében sok kép változik meg számotokra, melyet eddig alakítottatok ki magatoknak, de az csak egyre több képre osztódik anélkül, hogy a tényleges alapképnek valahogy el kellene tolódnia.

Olyan ez, mint egy nagy útleírásánál. Ha előbb csak a fő élmények vannak egymás után felsorakoztatva, akkor ez a kép látszólag teljesen máshogyan néz ki, mint az a kép, ahol az összes önálló közbenső élmény fokozatosan csatlakozik hozzá, bár az út önmagában véve változatlan marad. – De térjünk még egyelőre vissza a Rózsák Szigetéhez.

A sziget csúcsán rózsaszínű fényben egy gyönyörűséges szentély tündököl. Aki megpillantja, annak béke költözik a lelkébe, s a boldogságtól majd kiugrik a szíve a helyéről!

És e békébe, a színek melodikus csengésébe szelíd madarak ujjongó éneklése vegyül, melyek úgy ragyognak minden mozdulatnál, mintha briliánsokkal lennének kirakva, és még jobban növelik az őket környező pompát.

Az üdvösség emberi kifejezés túl gyenge ahhoz, hogy akár csak megközelítőleg is olyan formába lehetne önteni a Fény itt uralkodó gyönyörűségét, mely érthetővé válhat a földi emberi szellem számára. És mindezek felett szent fennköltség nyugszik.

Mint rubin kelyhek, úgy virágoznak kitárt szirmaikkal a szentély körül a vörös rózsák.

A Rózsák Szigete! Isten Szeretetének a rögzülése a Teremtésben. E szigeten alapvetően a gyógyító, összekötő, kiegyenlítő Szeretet építkezése hat és működik, mely innen sugároz ki a világegyetembe! A sziget Elisabeth, az Őskirálynő védelme alatt áll, ahogyan a nőiség egésze is mindenhol a Teremtésben.

Mária Elisabeth Őskirálynő védelme alatt gyakran ereszkedik le e szigetre, és látogat el a Szentélybe, hogy közvetlenül, itt a szigeten szolgálóknak egyre új erőt adjon, akik közvetítve ezen erőt saját jellegükké változtatják át, majd tovább küldik azt valamennyi teremtmény megsegítésére.

Időnként a Rózsák Szigetén szolgálók látása még jobban megnyílik, és a Szent Várban megpillantják Parsifalt. Közvetlenül tőle nyernek így erőt, mint az üdvös ígéretek szent beteljesülése.

E szinten, ugyanilyen magasságban, még egy sziget tör fel a Fény szövéséből. A Liliomok Szigete!

Ahogy a Rózsák Szigetén a rózsák sugároznak izzó pompával, úgy ameddig a szem ellát leírhatatlan tisztaságban itt elsősorban liliomok. A sziget itt is teraszosan emelkedik, egészen ama magaslatig, ahol egy szentély áll.

A szentélyben varázslatos ragyogás van, mely a gyöngy finom csillogásához hasonlít, ugyanakkor azonban rózsaszínben tündököl, és hűvös szigorúságban száll alá a szigetre, akár a tenger jótékony hűs levegője.

Akinek megengedtetett, hogy valaha is megpillantsa e szentélyt, azt e látvány mindig áhítatos alázatra fogja kényszeríteni; hiszen éles és követelő szigorúsággal ragyog lefelé, hűvös fényben száll alá a büszke nyugalom tisztasága, mely üdítőn, erősítve hatol be a szellemekbe, és Isten magasztosságának felszabadító imádására emeli őket a magasba.

Itt is minden az emberek számára felfoghatatlan szépségben keletkezett, itt is csodálatos melódia szól, mely a Teremtőhöz száll fel, mint eleven hálaima, mely örökké az ő tiszteletére zeng!

Itt is Elisabeth Őskirálynő az úrnő, és Irmingard, a tiszta Liliom, pontosan meghatározott időközökben az ő védelme alatt száll alá a szigetre, hogy megújítsa az itt szolgálóknak a Tisztaság erejét, melyet változatlanul küldenek ki valamennyi teremtmény felüdítésére és nemesítésére.

A Liliomok Szigetének lakói éppúgy, mint a Rózsák Szigetének lakói, kizárólag a nőiséghez tartoznak. Közöttük is valamennyi nagyság képviselve van.

Itt is csak az isteni akaratban építkező uralkodik, éppen úgy, ahogy a Rózsák Szigetén, ám a Liliomok Szigetén az építkezőnek másféle jellege van; tisztaságban és igazságosságban szigorúan követelő, kérlelhetetlen.

Miként a Rózsák Szigetén, a Liliomok Szigetén is látják a szolgálók időnként Parsifalt, és erőt nyernek tőle.

És még egy harmadik sziget is kiemelkedik a negyedik fokozat fény szintjéből az ős-szellemiségben. Ez a Hattyúk Szigete! Valamivel lejjebb, a két korábban említett sziget között található.

E sziget pompás gyümölcsöket terem, melyeket az ott élő hattyúszüzek fogyasztanak. Itt gyűlnek össze a Rózsa és a Liliom Szigetről érkező sugárzások, és példamutató szolgálatban adják azokat változatlanul tovább a Teremtéseknek.

A Hattyúk Szigetét ezért a példás szolgálat, az önzetlen szolgálatszigetének vagy csomópontjának is lehet nevezni. Itt terjesztik és erősítik fel a legtisztább szeretetben végzett szolgálást! A Hattyúk Szigetének lakói nem szellemek, hanem végrehajtó lények, akik tevékenységükkel összekötik a Rózsák Szigetének és a Liliomok Szigetének sugárzásait.

E lények a maguk bájos módján boldogan rezdülnek a Rózsák és Liliomok Szigetének közvetlen sugárzásában, és a legtisztább szeretetben való példás szolgálat számukra sajátos módján küldik tovább, jóllehet összekapcsolva, de változtatás nélkül a Szeretet és a Tisztaság sugárzásainak bensőséges kapcsolatát.

A Hattyúk Szigetének felelős őrzője Szvanhilda! Szvanhilda Elisabeth Őskirálynőnek felelős, aki védelmezője és uralkodónője a Hattyúk Szigetének. E felelősség Szvanhildának fokozott erőt és létezést ad.

Ő is úgy, mint a hattyúszüzek, finoman hullámzó köntöst visel, s ez akár a hattyútollak, ragyogva simul a testéhez, mely arányosságával felülmúlja minden földi művész sejtelmét.

A hattyúszüzek jellegzetessége a kék szem, s fejdíszként is egy kék színben ragyogó csillagot viselnek. Külön kitűnnek szépséges, megindító énekükkel, és a hangok harmóniájában rezegnek, mely innen árad lefelé a Teremtés valamennyi részébe.

A hattyúszüzek az imádatot varázslatos énekükkel a Hattyúk templomában nyilvánítják ki, melyet lágyan kísér végig a gyönyörű hárfazene. Ezért alkotja a Hattyúk Szigetén a hangok harmóniája is minden szűz lételemének egy részét. Felélénkül benne, örömmel lebeg a tiszta hangok hullámain, és úgy issza azt magába, mint az élet italát, mely örömteli működést tesz lehetővé számára.

A hír a hattyúszüzek e különleges, megindító énekéről eljutott már egészen az anyagiságig. Ezért beszélnek ma még olykor-olykor a hattyúdalról, melyről azt mondják, hogy sajátos jellegével megrázóan hat. Mint mindig, itt is csak a régi híradások egy része lett megőrizve, és az az ész által el lett ferdítve és földivé lett téve.

Most bizonyára sokaknak közületek érthető lesz, hogy a legszentebb beteljesülés idején a Földön, amikor a Rózsa és a Liliom itt működik, miért szükséges az összekapcsoláshoz még egy hattyúszűz is a Hattyúk Szigetéről egy erre a célra előkészített földi testben, hogy ne keletkezzen hiányosság a rezgésben.

Oly nagy Isten kegyelme, hogy csodát csoda után enged történni, hogy a segítség az emberiség számára az Ezeréves Birodalomban teljesen tökéletes legyen!

Hajoljatok hát meg alázattal az Ő nagy jósága előtt.

2011.
By: Fresh Joomla templates