50. Az emberiség és a tudomány szétválása

Nem lenne szükséges, hogy e szétválás létezzen; hiszen az egész emberiségnek teljes joga van a tudományhoz. A tudomány persze csak arra törekszik, hogy a Teremtés isteni ajándékát érthetőbbé tegye. A tudomány minden egyes ágának voltaképpeni tevékenysége abban a próbálkozásban rejlik, hogy közelebbről kikutassa a Teremtő törvényeit, mert pontos ismeretük segítségével alaposabban fel lehet őket használni az emberiség hasznára és javára.

Mindez nem más, mint hajlandóság engedelmeskedni az isteni akaratnak.

Mivel azonban a Teremtés és a Teremtést hordozó természet- vagy isteni törvények tökéletességükben annyira világosak és egyszerűek, ezért természetes következményként egy egyszerű és mesterkéletlen magyarázatnak kellene adódnia, olyan személy által, aki valóban felismerte őket.

De itt egy érezhető különbség lép fel, mely egészségtelen jellegével egy egyre szélesedő szakadékot nyit az emberiség és azok között, akik a tudomány tanítványainak, tehát a tudás vagy az Igazság tanítványainak nevezik magukat.

Az ilyenek nem fejezik ki magukat olyan egyszerűen és természetesen, mint ahogyan az az Igazságnak, tehát a voltaképpeni tudásnak megfelelne, sőt ahogyan azt az Igazság, mint természetes következmény megkívánja.

Ennek két, voltaképpen három oka van. A tanulmányaikkal együtt járó, szerintük különleges erőfeszítésért elvárják, hogy kivételes bánásmódban részesüljenek. Nem szívesen akarják tudomásul venni azt, hogy tanulmányaikkal ők is csupán kölcsön vesznek valamit abból, ami már készen áll a Teremtésben, hasonlóan az egyszerű paraszthoz, aki ezt a természetnek a munkájához szükséges nyugodt megfigyelésével végzi, vagy másoknak gyakorlati munkájukban kell tenniük.

Ráadásul a dolog természetéből fakadóan, a tudomány tanítványa mindaddig zavarosan fogja magát kifejezni, míg tudásában közel nem jut az Igazsághoz. Majd csak akkor, ha tényleg megértette magát az Igazságot, éppen úgy ismét a dolog természetéből fakadóan szükségszerűen egyszerű és természetes lesz leírásaiban. Nem titok, hogy éppen a tudatlanok szeretnek jóval többet beszélni, amikor átlépnek a tudás világába, mint maguk a tudással rendelkezők, és közben mindig a zavarosságot kell majd szolgálniuk, mert mást sem tudnak, ha még nem birtokolják az Igazságot, tehát a tényleges tudást.

Harmadsorban azonban ténylegesen fennáll annak a veszélye, hogy a nyilvánosság nagyon kevés figyelmet szentelne a tudománynak, ha az az Igazság természetes köntösében akarna mutatkozni. Az emberek „túl természetesnek” találnák ahhoz, hogy nagy értéket tulajdonítsanak neki.

De arra nem gondolnak, hogy éppen ez az egyetlen helyes út, és egyben mércét is jelent minden számára, ami valódi és igaz. Csakis a természetes magától értetődősében rejlik az Igazság záloga.

Ám erre nem oly könnyen lehet rávenni az embereket, még Jézusban sem akarták felismerni az Isten Fiát, mert „túl egyszerűnek” tűnt.

Ezt a veszélyt a tudomány tanítványai régóta egészen pontosan ismerték. Ezért ravasz módon egyre jobban és jobban elzárkóztak az Igazság természetes egyszerűsége elől. Hogy magukat és tudományukat érvényesítsék, tépelődő gondolkodásmódjukban egyre nehezebbé váló akadályokat alkottak.

A tömegből kiemelkedő tudós végül visszautasította, hogy egyszerűen és mindenki számára érthetően fejezze ki magát. Gyakran abból a még maga számára sem tudatos okból, hogy különben bizony alig volna valami, ami miatt kitűnhetne, ha nem alakítana ki egy olyan kifejezési formát, melyet tanulmányai éveinek hosszú során előbb külön meg kellett tanulnia.

Az, hogy nem tette magát mindenki számára érthetővé, idővel egy mesterséges elsőbbséget alakított ki számára, melyet diákjai és követői mindenáron fenntartottak, mert különben többjük esetében ténylegesen kárba veszett volna az évekig tartó tanulmányuk és a vele járó anyagi áldozat.

Ez ma már ott tart, hogy sok tudós már egyáltalán nem képes arra, hogy az egyszerű emberek előtt világosan és érthetően, tehát egyszerűen fejezze ki magát. Ehhez most már ugyancsak a legnehezebb tanulmányokra volna szüksége és több időbe telne, mint egy egész emberöltő. De sok ember számára mindenekelőtt azzal a kellemetlen eredménnyel járna, hogy ekkor már csak az olyan emberek tűnnének ki, akik igazi tudással tudnak az emberiségnek valamit adni és készek őt szolgálni.

Ma a nyilvánosság számára történő ködösítés a tudósok világának különösen feltűnő sajátossága, mint ahogy az korábban ehhez hasonlóan egyházi dolgokban gyakorlat volt, amikor Isten szolgái, akiket az emberek jelöltek ki a Földön, vezetőként latinul beszéltek azokhoz, akik áhítatot kerestek és emelkedettségre vágytak, amit ezek az emberek nem tudtak megérteni, és ezért nem tudtak felfogni és magukévá tenni, jóllehet egyedül ebből származhatott volna valamilyen hasznuk. Isten szolgái éppúgy beszélhettek volna akár sziámiul is ugyanazzal az eredménytelenséggel.

Az igaz tudásnak nem szükséges, hogy érthetetlenné tegye magát; hiszen egyúttal benne rejlik a képesség, sőt az igény, hogy egyszerű szavakkal fejezze ki magát. Az Igazság kivétel nélkül valamennyi ember számára létezik; hiszen belőle származnak, mert az Igazság a szellemi-lényszerűségben, az emberi szellem kiindulópontjában eleven. Ez arra enged következtetni, hogy az Igazságot természetes egyszerűségében minden ember meg tudja érteni. Mihelyt azonban bonyodalmassá és érthetetlenné teszik, akkor nem lesz többé tiszta és igaz, vagy az ábrázolások elvesznek a mellékes dolgokban, melyeknek nincs olyan jelentőségük, mint a magnak. E magnak, az igaz tudásnak, mindenki számára érthetőnek kell lennie. Az, ami mesterségesen van túlbonyolítva, mivel távol áll a természetességtől, csak kevés tudást foglalhat magában. Az az ember nem értette meg az igaz tudást, aki nem tudja egyszerűen és természetesen továbbadni, különben önkéntelenül valamit rejtegetni próbál, vagy olyan, mint egy felcicomázott, élet nélküli baba.

Aki a következetes logikában még hiányosságokat hagy, és helyette vakhitet kíván, az a tökéletes Istent hibákkal teli bálvánnyá teszi, és azt bizonyítja, hogy nem a helyes úton jár, és ezért nem is képes másokat biztonsággal vezetni. Legyen ez figyelmeztetés minden komoly kereső számára!