70. Okkult oktatás, húsos vagy növényi táplálkozás

Az okkult törekvések, mint az okkult iskolázás, ahogy az úgynevezett életreformok is, magas célt tűztek maguk elé, melynek elérése egy új korszakot jelent az emberiség fejlődésében. Ezen értékes célok beteljesülésének az ideje el is fog érkezni. A mai korban felbukkanó erőfeszítések azonban csupán az új idők erjedési folyamatához tartoznak.

Míg az okkult törekvések vezetői a legjobb szándékuk ellenére a számukra ismeretlen területen tökéletesen téves útra léptek, mely semmi mást nem ér el azon kívül, hogy szabad utat teremt a Sötétségnek, és kiteszi az emberiséget a felerősödött túlvilági veszélyeknek, addig az úgynevezett életreformátorok üdvözlésre méltó céljaik elérése érdekében jóval többet akarnak, mint ami a jelenkorban elérhető! Mindkét fél tevékenységét másképpen kell végezni. A szellemi gyakorlatok egy gyökeresen más, magasabb szintet követelnek, mint az eddigi volt. Itt egy egészen másmilyen úton kell elindulni, hogy a magasba lehessen jutni. A jelenlegi út pusztán a túlvilág alacsonyan fekvő bozótosába vezet, ahol a követők többségét teljesen körülveszi és a mélybe húzza a Sötétség.

Az igazi útnak már a kezdettől fogva felfelé kell vezetnie, nem szabad előbb egy alsóbbrendű illetve legföljebb egyenrangú környezetben elvesznie. E két útban nincs semmi hasonlatosság, már az alapjaik is teljesen eltérőek. Az igaz út bensőleg azonnal felemel, tehát kezdettől fogva felfelé ível anélkül, hogy előbb az egyenrangú finomanyagú környezetet érintené, még kevésbé az alsóbbrendűt; hiszen erre nincs szükség, mivel ennek az útnak általában csak a Földről való felfelé törekvés a célja. Ezért ismét komolyan intek mindenkit mindennemű szellemi akrobatáskodástól.

Földi élete során a szellemnek ahhoz, hogy teljes mértékben be tudja tölteni létezésének célját, feltétlenül szüksége van egy földileg normális állapotban lévő erős, egészséges testre. Ha a testnek ez az állapota megváltozik, akkor az ilyen változás megzavarja a test és a szellem közti feltétlenül szükséges harmóniát. Csak az ilyen harmónia biztosítja a szellem egészséges, erőteljes fejlődését, ami nem teszi lehetővé a kóros túlkapásokat.

Egy egészséges, nem elnyomott test, normál állapotban mindig természetes módon fog harmonizálni a szellemmel, melynek így szilárd alapot nyújt az anyagiságban, ahol a szellem nem áll céltalanul, és ezzel biztosítja is neki a legjobb segítséget, ami ennek a célnak, az önfejlesztésnek és ugyanakkor a Teremtés előmozdításának, teljes mértékben megfelel.

  Minden test termel bizonyos sugárzásokat, melyekre a szellemnek anyagiságbeli működéséhez feltétlenül szüksége van. Ez mindenekelőtt az oly rejtélyes nemi erő, mely független marad a nemi ösztöntől. Ha megbomlik a harmónia a test és a szellem között, akkor ennek az átsugárzásnak vagy kisugárzásnak az ereje más irányba van vonva, és így a voltaképpeni cél számára meggyengül. Ez a szellem anyagiságbeli létében a feladat teljesítését akadályozza vagy megbénítja. Ennek következtében a szellem sem fejlődhet rendesen, és ezért a szándékolt felemelkedés egy későbbi pontján óhatatlanul fáradtan vissza kell süllyednie, és a dolgok természetéből adódóan fejlődésének nagy részét újra ki kell egészítenie. Mert amit elmulaszt a durvaanyagúságban, azt nem tudja a finomanyagúságban behozni, mert ott hiányzik hozzá a durvaanyagú test kisugárzása. Vissza kell térnie, hogy ezt a hiányosságot bepótolja.

E folyamatokban olyan világos tárgyilagosság rejlik, olyan természetesség és egyszerűség, hogy az másként egyáltalán nem is lehet. Ez minden gyermeknek világos lesz, és magától értetődőnek fogja találni, ha egyszer helyesen megérti az alaptörvényeket. Részemről még egy egész előadássorozatra lesz szükség ahhoz, hogy a hatalmas Teremtést oly közel hozzam az emberiséghez, hogy át tudja tekinteni benne az összes történést, nemcsak visszafelé, hanem előre is, a maga legtermészetesebb megnyilvánulásában, páratlan, csodálatos törvényszerűségében.

Ennek a szellem számára szükséges nemi erőnek a kitérítése sokféleképpen történhet. A nemi kielégülés túlzásba vitelével, vagy akár csak az ilyen irányú ingerléssel. Hasonlóképpen okkult képzéssel vagy hamis szellemi gyakorlatokkal, amikor a szellem erőszakkal kisajátítja az érett test effajta erejét, hogy ilyen helytelen, szükségtelen tevékenységre pazarolja. Mindkét esetben helytelen felhasználásról van szó, melynek idővel maga után kell vonnia a test meggyengülését is. A legyengült test aztán már nem tud többé olyan erős sugárzást termelni, amilyenre a szellemnek valóban szüksége van, és így az egyik a másik révén egyre jobban lebetegszik. Ez egyoldalúsághoz vezet, ami mindig a helyes cél rovására megy, és ezért kárt okoz. Nem akarok itt más tévutakkal foglalkozni, ahol a szellem éppúgy túl sok nemi erőt használ el helytelen célokra, nem hagyva elegendőt a fő célra, mint például az értelmetlen könyvolvasással, ami a képzeletben egy hamis világot teremt, és még sok mással.

A szellem minden ilyen esetben éretlenül érkezik a finomanyagú világba, és szintúgy gyenge finomanyagú testet visz magával. Az ilyen földi bűnök következményei olyan áthatóan avatkoznak be az egész létezésbe, hogy minden embernek hatványozott nehézségek közepette kell miattuk bűnhődnie. Az ilyen mulasztás, a földi idő ilyen téves hasznosítása úgy csüng rajta mint egy akadály, ami számára egyre nehezebbé válik, míg végül, ahogy már említettük, a felemelkedés egy bizonyos pontján nem mehet tovább, és visszasüllyed oda, ahol hibás cselekedete elkezdődött. Egészen addig a határig, ahol még megvolt a harmóniája.

A szellemnek az okkult iskolázás révén a test kárára megnövelt ereje csupán látszólagos. A szellem nem erős, hanem olyan, mint az üvegházi növény, mely még a szélnek is alig tud ellenállni, még kevésbé a viharoknak. Az ilyen szellem beteg, nem fejlett. Ez olyan, mint a mesterségesen előidézett láz. Ideiglenesen a lázas beteg is szert tehet rendkívüli erőre, hogy azután annál jobban legyengüljön. De az, ami a lázas betegek esetében csupán másodperceket és perceket jelent, az a szellem esetében évtizedeket és évszázadokat. Eljön majd az a pillanat, amikor mindez keserűen meg fogja magát bosszulni. Erre ismét figyelmeztetek! —

A harmónia az egyetlen helyes dolog mindenütt. És harmóniát mindenben egyedül a középút biztosít. Hiszen a harmónia szépségét és erejét annyira magasztalták. Itt miért nem akarják elfogadni, és miért akarják minden áron elpusztítani?

Minden előző típusú okkult iskolázás téves, még akkor is, ha célja magas és szükségszerű. —

Egészen más a helyzet az úgynevezett életreform mozgalmak vezetőivel és követőivel. Itt az út ugyan helyes, ám az ember már ma azt akarja, ami csak generációk múlva lesz helyénvaló, és ezért végső kihatásában a legtöbb ember számára nem kevésbé veszélyes. Hiányzik a szükséges átmenet. Eljött a kezdés ideje! De nem szabad csak úgy, minden nélkül páros lábbal beleugrani, hanem ezen lassan kell az emberiséget átvezetni. Ehhez évtizedek nem elegendőek! Ahogyan ezt ma végzik, a valóságban az átmenet gyorsasága miatt a test legyengül, még akkor is, ha látszólag jó közérzetnek örvend. És az így legyengült test soha nem lesz képes visszaszerezni az erejét!

Növényi étrend! Való igaz, hogy az emberi test finomodását, nemesedését, megerősödését és felépülését eredményezi. Ez által a szellem is még emelkedettebb lesz. Ám mindez azonnal még nem való a mai emberiségnek. A törekvésekből és a harcokból hiányzik a megfontolt vezetés. A mai emberi testnek semmiképpen sem elegendő átmenet nélkül átállni a növényi étrendre, ahogy ezt oly gyakran megkísérlik. Az egész jó, ha ezt átmenetileg alkalmazzák, betegeknél akár évekig is, sőt még bizonyos betegségek gyógyításánál is kívánatos lehet, vagy egyoldalú felerősítéssel valamin segítsen, de ez nem tarthat huzamosabb ideig. Aztán apránként újra vissza kell térni az emberek ma megszokott étrendjéhez, hogy a test megőrizze teljes erejét. A jó közérzet látszata csalóka. Bizonyára nagyon jó, ha az egészséges emberek is egy ideig csak növényi táplálékot fogyasztanak. Kétségtelenül jól fogják magukat érezni, és megtapasztalják szellemük szabad szárnyalását is. De ezt a változás hozza magával, ahogy minden változás frissít, szellemileg is.

Ha azonban egyszerre és tartósan az egyoldalúan táplálkozásnál maradnak, akkor észre sem veszik, hogy a valóságban egyre gyengébbek, és sok dologra jóval érzékenyebbek lesznek. A nyugalom és a kiegyensúlyozottság az esetek zömében nem az erő jele, hanem egy bizonyos fajta gyengeségé. Olyannak tűnik, mint ami kellemes és nem nyomasztó, mert nem betegségből származik.

Ez a kiegyensúlyozottság a gyengülő testet leszámítva még az egészséges öregségre hasonlít. Legalábbis az ilyen jellegű gyengeséghez jóval közelebb áll, mint a betegség okozta gyengeséghez. A test – mert hirtelen hiányzik neki az, amihez évezredek óta hozzászokott – nem képes létrehozni azt a nemi erőt, melyre a szellemnek ahhoz van szüksége, hogy célját teljes mértékben megvalósítsa az anyagiságban. —

Ezt sok eltökélt vegetáriánus a nemi ösztön enyhe mérséklődéseként tapasztalja, amit boldogan, mint valami haladást, üdvözöl. De ez egyáltalán nem szellemük a növényi táplálkozás révén elért megnemesedésének a jele, hanem a nemi erő csökkenése, melynek magával kell vonnia szellemi fellendülésük csökkenését is az anyagiságban.

Itt tévedés tévedésre halmozódik, mivel az ember szinte mindig csak azt látja, ami közvetlenül előtte áll. Kétségkívül üdvözlendő az a fejlődés, ha a szellem nemesedése által az alacsony nemi ösztön sokkal mérsékeltebbé válik, mint amilyen jelenleg. Az is igaz, hogy a hús fogyasztása növeli az alacsony nemi ösztönt, de ez nem mérhető a mai emberiség szerint; mert az ő esetükben a nemi ösztön egyoldalúan, kórosan fel lett erősítve, és ma teljesen természetellenes. Ezt azonban nem lehet csak a húsfogyasztás számlájára írni.

A nemi ösztön mérséklődése egyáltalán nem függ a nemi erő csökkenésétől. Ellenkezőleg, a nemi erő segíteni képes az emberi szellem előmozdításában, és megszabadítja a nyers ösztöntől való jelentős függőségtől, ami ma jellemző. Ehhez a nemi erő még a legjobb eszköz. —

A mai életreformok vezetőire erőfeszítéseik közepette már úgy kell tekinteni, mint az emberiség elkövetkező nagy fejlődési korszakának az úttörőire, ami minden körülmények között bekövetkezik, és feltartóztathatatlanul, győzedelmesen tör előre, még akkor is, ha minden, ami régi és korlátozott kétségbeesett harciassággal áll vele szembe. De ezeknek az úttörőknek előbb vezetővé kell válniuk! A vezető nem hagyhatja gondatlanul figyelmen kívül a meglévő jelent. De ugyanakkor előre is kell tekintenie a jövőbe, még minden durvaanyagún túlra is. És így felismeri, hogy a most alkalmazott módszernél mindig hézagnak kell maradnia, ami mindig érezhető lesz, és végül a legjobb szerkezet mellett is összeomlást eredményez. Hiányzik a híd! Ahhoz, hogy ezt a mai emberek teste is követhesse a szellemi működés károsodása nélkül.

Az első átmenetet képező lépcső a húsok közül kizárólag a fehér hús fogyasztása. Azaz: baromfi, borjúhús, bárány és más a megnövelt mennyiségű növényi táplálék mellett. Csak így lehet fokozatosan, lépésről lépésre előre haladni. Míg végül egy békés átmenettel a test annyira ki van fejlesztve, hogy növényi étrend mellett is megtartja teljes erejét.

„Ne hanyagoljátok el testeteket”, szeretném óva inteni az emberek egy részét! A másikat viszont ellenkezőleg: „Gondoljatok szellemetekre!” Akkor majd a jelenkor zűrzavarából érni fog az, ami helyes.

Most nem akarok olyan véleményekkel foglalkozni, hogy nem szabad megölni semmilyen állatot; mert hiszen a növénynek is van lelke. Ha így gondolják, az csak elmaradottság, nem pedig behatolás a Teremtés titkaiba. —