31. Törekedjetek meggyőződésre!

 

Törekedjetek meggyőződésre mindenben, amit csináltok! Különben élettelen bábok vagy zsoldos bérencek vagytok! Isten eljövendő földi királyságában minden ami halott és lusta eltöröltetik, és a továbbiakban már nem lesz semmi létjogosultsága; mert Isten törvényei előtt értéktelen az, aki csak fut a tömeggel. –

Nézzetek körül, hogy mindenből tanulhassatok. Naponta és óránként kaptok erre lehetőséget. Figyeljétek az eseményeket minden országban. A tömegek, melyek sok éven át különböző pártokban először mocskolták és támadták egymást, sőt erőszakkal harcoltak elmenve egészen a gyilkosságig, sokszor egyik napról a másikra együtt menetelnek az utcákon, énekelve és fáklyákat lengetve örvendeznek, mintha már évek óta hű barátok lennének. Egyik napról a másikra. És csak azért, mert vezetőik valamilyen célból egyszerre kezet fogtak. Hol találtok az ilyen dolgokban személyes és valóban szilárd meggyőződést, sőt egyáltalán valamiféle meggyőződést! Ez hiányzik. Ez sokezres tömeg intuíciómentes közös felvonulása, akik így valami nagyra teljesen haszontalanok. Ilyen talajon soha nem jöhet létre egy birodalom, ami Isten törvényeiben rezegne; ezért gyógyulásra ily módon nem kerülhet sor.

Ha a pártok egymás ellen harcolnak, és ez a harc meggyőződésből fakad, akkor teljesen lehetetlen, hogy összefogjanak anélkül, hogy megváltoztatnák meggyőződésüket és módszereiket. Ez azonban nem következik be néhány órán belül. Ahol ez mégis megtörténhetett, ott egész biztosan nem létezett meggyőződés, hanem csak egyetlen közös célnak volt döntő befolyása: megszerezni a hatalmat! Egyedül ez gázol át gátlástalanul mindenen, ha másként nem megy. Ám az ilyen erőltetett kapcsolatok eleve magukban hordozzák a bizalmatlanságot, ami állandóan gyanakodva figyeli a másikat, és aztán kevés ideje marad a legfontosabb dologra: a rájuk reményteljesen feltekintő nemzet jólétére.

Ezeket a valódi meggyőződés nélküli embereket ugyancsak nagyon könnyen el lehet téríteni abból az irányból, amely az egyesítéshez vezetett. Nélkülözik a megbízhatóságot, ami a saját meggyőződésben rejlik! Megelégszenek a tartalmatlan beszédek áradatával, ami megmámorosítja őket. De mámoros állapotban nincs egészséges tett.

Ezekkel az emberekkel nem lehet belefogni egy olyan felépítésbe, ami képes ellenállni a viharoknak! Nincs ez másként, mint Jézus idejében, amikor a tömeg: „Hozsánnát!” kiáltott, és néhány órára rá már azt, hogy „Feszítsd meg!”

Ahol azonban a meggyőződés az alapja a cselekvésnek, a tettnek, ott ez nem történhet meg; mert a meggyőződés a tudásból fakad, és a tudás kitartást és állandóságot ad, valamint rendíthetetlenséget és győzedelmes bátorságot is, mert az igaz tudás a tapasztalatból fakad.

A Grál Kereszt viselői viszont rendelkeznek tudással.

Ebből kell egy erőhullámnak támadnia és elárasztania az egész emberiséget a földön. Ellenállhatatlan erővel kell e hullámnak elsöpörnie minden szennyet, ami még gátolja az embereket a tudásra ébredésben. Ezért legyetek erősek, hogy a nagy megtisztítással együtt, ami a Fény nyomására most bekövetkezik, képesek legyetek erőt ajándékozni az embereknek az új feltámadásra! Mert hatalmas viharoknak kell lecsapniuk a lelkekre, hogy a fájdalom és a szükség által megváltozzanak, hogy megtisztulva megelevenedjenek vagy elpusztuljanak!

De közben ti magatok tanuljatok és érlelődjetek, hogy eljussatok a meggyőződésig! És a meggyőződés fajtája fogja eldönteni, ki a menthető, és kinek kell örökre kizárva maradnia Isten eljövendő országából; mert a meggyőződés egyúttal az akarat gyümölcse is!

Csak a meggyőződés ereje teszi az embert élővé, vagyis teljesértékűvé a Teremtésben! Ez teszi őt alkalmassá, hogy olyan műveket alkosson, amiket komolyan kell venni, és oly könnyen nem múlnak el.

Ezért szólítottam fel Üzenetem bevezetőjében az embereket, hogy a hitnek most meggyőződéssé kell válnia!

Ennek most mindenki számára itt a legfőbb ideje. És mivel a tudásalapú meggyőződés megint csak a megtapasztalásból fakad, így most az ember erőszakkal lesz hevesen beletaszítva mindannak a külső átélésébe, amit eddig a formákban létrehozott, hogy fájdalomban és örömben világosan felismerje, hogy élete során gondolkodásában és intuitív megérzésében mi volt helyes módon megformálva és mi helytelenül.-

A legnagyobb ínségben a kereszt viselői lesznek minden országban a mérvadók, akiket követni kell. Ezen semmit sem változtathattok, mert így lett elrendelve. De jaj nektek, ha aztán hibát találnak bennetek! Jaj nektek magatokért, és az emberiségért! Ezért ne vesztegessétek el az érlelődéshez szükséges időt. Aztán maguk az emberek bosszulnák meg rajtatok keserűen a csalódottságukat. Legyetek éberek és erősek! - - -

Új birodalomnak kell most létrejönnie itt a földön! Isten országának, ahogy az a Fényből megígéretett az embereknek! De nem jutalomként jön mint lágy szellő a mai emberiségnek!

Mennyire tévednek a beképzelt hívők akik már régóta remegő boldogsággal gondolnak Isten földi birodalmára, büszke magabiztossággal, hogy mint Isten választott gyermekei majd örömüket lelik benne, mert véleményük szerint ők hisznek a Megváltójukban, aki meghalt értük miközben magára vette bűneik terhét. Mint a jó gyerek, aki megszokja, hogy nagyon gyakran kap jutalmul édességet, úgy képzelik Isten országának eljövetelét itt a földön. Ennél a gondolatnál egy édes álom lebeg előttük fátyolosan, békés menedék Isten hűséges oltalmában, aki elárasztja őket szeretetével annak örömére, hogy hisznek Őbenne! Ezzel jutalmazza őket, mert a benne való hitet nyilvánosan vállalták, és soha nem szégyellték Őt az emberek előtt. Milyen kimondhatatlan büszkeség rejlik ebben a szemléletben!

Vizsgáljátok csak meg alaposan és élesen a dolgokat, emberek, és ráismertek, hogy a legtöbb keresztény valóban ilyen, és nem más! Ez egyáltalán nem túlzás, bár így is elkeserítően hangzik.

De az Isten haragja nagy keménységgel sújtja ezeket az önelégülteket! Ez egy nyálkás iszap, amit az ember undorral elkerül! Ezek éppen azok, akik most gőgösen hetvenkednek, mint Isten választott és hűséges gyermekei.

Isten országa azonban nagy követelményeket támaszt az emberiséggel szemben, és soha nem látott bőséggel hozza a munkát! Ez épp az ellenkezője annak, amiről a hívők álmodtak! Közben az emberre váró legnehezebb munka önmaga lesz! Ebben a tekintetben sok mindent kell jóvátennie, ha egyáltalán ki akarja állni a próbát. El akarom távolítani a kötést a szemetekről, hogy ezeket a földi embereket most már teljes gonoszságukban felismerjétek; mert az én harcom a végéhez közeledik, és ebben a durva anyagiságban nektek kell együttműködnötök, elő kell segítenetek a Fény győzelmét, mely ezeket az önelégült és mégis annyira gonosz férgeket megsemmisíti. Mert csak élősködő férgeknek lehet őket nevezni, emberi lényeknek többé már nem!

De élesnek és fényesnek kell lennie annak a kardnak, amit Isten nevében használtok, akinek hűségesküt tettetek!

De ki áll köztetek szilárdan; ki éber és kész harcolni az egész emberiség ellen, és az emberiséget körülvevő sötétség ellen!

Jóhiszeműen és készségesen, de még mindig túl mereven és túl görcsösen rágódtok a hétköznapok kis dolgain, akadályokat teremtve ezzel az úton, így aztán alig vagytok képesek véghezvinni a legkisebb töredékét is annak, amit valójában meg kellene és meg is kell tennetek! Mindegyikőtök még messze elmarad, mert e kicsinyes apróságok miatt nem rezeghettek harmonikusan a nagyban!

Legyetek rugalmasabbak és lazábbak a mindennapi munka során, és csak azon tartsátok állhatatosan szemeteket és arra irányítsátok megérzéseteket, ami nagy! Ne kötődjetek ilyen görcsösen a gátló tehetetlenséghez. Ne csináljatok magatokból emberi gépalkatrészeket, hanem elevenedjetek meg, legyetek nagyok és szabadok! Ahol hibáitok hajlamosak akadályt képezni, ott azonnal keressetek új utakat, amelyek egyszerűbbnek tűnnek; ily módon végül mégiscsak elértek arra a helyre, ahová el kell érnetek!

Hasonlóképpen járjatok el elhivatott társaitokkal. Akkor látni fogjátok, hogy a harmóniát nem olyan könnyű megbolygatni! Embertársaitokkal kapcsolatban vessetek el minden merevséget, e helyett legyetek élők és mozgékonyak! Átmenetileg engedjetek ott, ahol úgy érzitek, hogy valami nem megy, de soha ne hagyjátok kicsúszni a gyeplőt a kezetekből! Egy kis ügyességgel végül mégis oda viszitek azt ami ellenáll, ahol annak állnia kell. A jó lovasnak soha nem kell agyonhajszolnia a lovát, hogy rákényszerítse akaratát, ha tud bánni az állattal. Őneki először csak meg kell tanulnia, hogy értse az állatot, ha azt irányítani akarja! Az ő hajthatatlansága csak makacssághoz vezetne, vagy olyan fajta engedelmességhez, ami bármelyik pillanatban ismét kudarcot vallhat. Így egy puskaporos hordón ül ahelyett, hogy a lova óvatosan és szeretettel vinné!

A valóságban az a rendíthetetlen akarat, ami célhoz vezet, ha változtatnia is kell az útjain, nem pedig az, amelyik saját hajthatatlansága révén hagyja összetörni a célját. Egyedül a kitartás vezet célhoz, nem pedig a hajthatatlanság. A hajthatatlanság mindig helytelen, mert természetellenes, és nem áll összhangban a Teremtés őstörvényeivel sem, amelyek megkövetelik a mozgékonyságot. Minden merev ragaszkodás olyan hozzá nem értés, ami más járható utat nem ismer, és ezért embertársai előre törekvését is meggátolja! –

Ti, viselői a keresztnek, ébredjetek új útra, hagyjátok el a régi és tanult szokásokat, legyetek először újakká a világ előtt, még a mindennapi gondolkodásban és tettekben is! Nincs semmi olyan, aminek nem kellene újjá lennie; már százszor szólítottalak erre titeket! A kezdetnek nálatok kell lennie!  Kezdet nélkül nincs semmi előrehaladás! Ha ti kudarcot vallotok, akkor összeomlik a világ!


2011.
By: Fresh Joomla templates