102. Karácsony!

Szent emlékezetű az a nap; mert magasztos volt a perc, amikor az Isten Fia eljött erre a Földre. Hatalmas az emberiség és az egész teremtés számára. Ujjongás vonult át minden szférán, mert ez volt a szellemi felszabadulás hajnala a sötétség szorításából.

Ettől a nagy örömtől gratuláltak egymásnak az emberek e csodálatos esemény minden visszatérő évfordulóján, és osztogattak ajándékokat, hogy másokban is örömet keltsenek. Ilyen volt a kezdet! Ma azonban a legtöbb esetben ez már csak lehetőség az embereknek a kölcsönös megajándékozásra. Egész hetekig csak erre koncentrál minden elme. Mélyebben már nem hatja át az embereket. Legfeljebb még a családoknál a gyerekek ünnepének nevezik, miközben a szülők a feldíszített fa mellett álldogálnak saját gyermekkorukra emlékezve.

Gondol még közben valaki az ünnep valódi értelmére, a mély komolyságra, ami ezt az ünnepet motiválta. Ki fogadja el az ajándékot, amit a Megváltó hozott el neki, és szánja el magát szilárdan a kivilágított fa mellett, hogy a jövőben ezen Igazság szerint fog élni, hogy neki is felragyoghasson a szellemi szabadság hajnala! Keressetek ilyet, járjatok házról házra, egyik helyről a másikra. A fáradtságtól talán össze is roskadnátok anélkül, hogy csak egy olyan embert is találnátok, kinek belső érzése az ünnep örömében erre gondolna.

Ne essetek ebbe a hibába, hanem használjátok ki az emelkedettséget arra, hogy fokozatosan életre keltsétek magatokban azt az Igazságot, ami miatt Krisztus világra jött. Harcoljátok ki a szellem szabadságát, ami azt jelenti: Szabaduljatok meg minden sötét tehertől! Ezt azonban csak beleérzéssel érhetitek el, abba az óriási akarásba, ami a teremtést hordozza.

Kiérezni Teremtőtök eme akaratát, hogy vele összhangba kerüljetek, ez a legnagyobb életművészet; mert ez nagy szolgálatot hoz magával, ami valójában uralkodás, mert helyes szemlélet mellett minden erő veletek megy, sose lehet ellenetek! Aztán már nem ér titeket semmi szenvedés, semmi szerencsétlenség és ujjongva mentek majd az úton, melynek el kell vezetnie titeket az Atya birodalmába!

Abdrushin