16. János Jelenései.

Kérdés:

Sokszor ismételtetik: „Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét.“ Abdrushin „Isten Fiának halála a kereszten és az utolsó vacsora“ című előadása azonban számomra érthetően magyarázza, hogy Krisztus a Teremtő megváltoztathatatlan törvényei szerint nem vehette magára a világ bűneit. Abdrushin mivel magyarázza ezt az ellentmondást?

Válasz:

Magában az Igében nincs semmi ellentmondás. Az csak az eddigi hamis magyarázatokban található.

„Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűneit,“ egyáltalán nem azt jelenti, hogy magára vette a világ bűneit és az emberiség vétkeit, vagyis hogy a világtól és az emberiségtől elvette őket, ahogy ezt a kényelmes emberiség az ő ismert határtalan beképzeltségében szívesen bebeszélné magának, hanem azt, hogy „Krisztus a sebeiben viseli láthatóan a világ bűneit, melyeket rajta, az Isten Követén elkövetettek.“

A Bárány a világ bűneinek jeleit állandó vádként hordozza! Egyáltalán nem a megbékélés jeleként.

János Jelenéseiben mint külön vád többször is ismétlődik: „a Bárány, aki megöletett!“ Ez a kifejezés, mint a Legvénebbek többszörös hívása Isten trónja előtt az ítéletkor egyáltalán nem úgy hangzik, mint a megbékélés örömteli megnyilvánulása, hanem mint egy vádemelés, és ezzel világosan utal az elkövetett bűncselekményre.

Ezért az emberiség vegye sokkal komolyabban a stigmatizáció (sebek megjelenése mediális személyeknél) egyre gyakoribb eseteit, vegye figyelmeztetésnek, és ennek ne örvendezzen.

Mindez persze sokkal érthetőbb és világosabb, mint az ellenkező furcsa magyarázat, ami szeretné a tiszta Istenit minden további nélkül emberi bűnökkel megterhelni. Ebben az új értelmezésmódban ez látszólag csak egy kis felszíni különbség, és mégis éppen az ellenkezője az eddiginek, de feltétlenül helyes. Ha már kezdettől fogva nem akarjuk kétségbe vonni az Isteni törvények tökéletességét, vagyis ha teljesen elismerjük Isten tökéletességét, és ezt vesszük számításba, ami ugye nem teszi lehetővé, hogy az igazságosság eltérjen, se mással se magával szemben!

És ha János Jelenéseiben, 7. fejezet, 14. és 15. vers, ez áll: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten trónusa előtt, és szolgálják őt éjjel és nappal az ő templomában, és a trónuson ülő velük lakik“ – akkor ez teljes mértékben az én előadásaimat erősíti meg.

Gondoljatok vissza számos utalásomra és magyarázatomra a másvilági finom anyagú testekről, amiket ruhának, a szellem köntösének vagy burkának nevezünk. Azok, akik elfogadták Krisztus Igéjét, és e szerint éltek, ezzel természetes módon a szó szoros értelmében megalkották a finom anyagú testüket, így az ő ruhájuk kevésbé sűrű és sötét, vagyis tisztább, könnyebb és fényesebb lett, ezáltal magasabbra emelkedhettek, végül egészen Isten fényes országába, amit Paradicsomnak is neveznek, és ami fölött az Ősteremtésen kívül az Isteni található vagy létezik. Ezek tehát azok az emberi szellemek, akik Krisztus Szavai szerint éltek, és így azon az úton jártak, amit Ő mutatott nekik.

Az a vérben való kimosás sem jelent valami mást. Elvégre Krisztust, mint az Úr minden igazi küldöttét, nem fogadta szívesen az emberiség, hanem mint az ész uralmának ellenségét ennek támogatói kigúnyolták, megkorbácsolták, megkínozták és végül meg is ölték. Ki kellett öntenie a vérét, mert az általa elhozott Üzenet nem felelt meg az akkori önjelölt szellemi vezetőknek, mert ezek is alávetették magukat az észnek, és ezért nem „érthették meg“ Isten üzenetét.

Vagyis aki az Ő Igéjét -amiért mint istenkáromlót elítélték- elevenen magába fogadta, az képletesen megmosakodott az Ő vérében. Mert az Ige lehetővé tette számára, hogy a helyes úton járjon, mivel egyedül ez az út volt az Ő vérével jelölve. De ez semmiképp sem jelenti Isten megbékélését az emberiséggel, és semmit sem változtat a keresztre feszítés bűnén. Ez nem utal arra sem, hogy felmentené az embereket bűneiktől vagy átvenné őket.

Nyugodtan gondoljátok át még egyszer mi áll ott egyértelműen és világosan: „... és megmosták ruhájukat, és megfehérítették!“ Olvassátok végre helyesen! Ez kifejezetten azt jelenti: Ezt ők maguk tették!

Krisztus nem mosta ki a ruhájukat. Vagyis nem vette magára az ő bűnüket, hanem önmaguknak kellett lemosni bűneiket! Vagyis az ellenkezője a sok szellemileg üres hívő nézetének.

János Jelenéseiben a további leírások is elég egyértelműen az ellenkezőjét mutatják az emberiségnek azzal, hogy „Isten haragjának poharai kiöntetnek a Földre és az emberekre” ami ugye nem az emberekkel való megbékélés jele, akik erőszakkal kiontották Krisztus vérét, hanem elég egyértelműen büntetés számba megy!

Aki mindezt, ami világosan meg lett mondva és a logikus gondolkodás számára érthető, nem akarja helyesen megérteni, annak természetesen nem lehet segíteni. Az ilyenek henyék, hogy összeszedjék magukat, és ebbe belepusztulnak, mert anélkül, hogy önmaguk kimosnák a ruhájukat nem emelkedhetnek a Fény felé. Oly sok bibliakutató létezik, de a mai napig valamennyien rosszul olvassák. Ezek örökre bibliakutatók maradnak, de sosem lesznek biblia ismerők.

Korábbi előadásaim mindezt már elég világosan elmagyarázták. Ha ezeket az ember önmagában életre kelti, akkor a kötés is lehullik a szeméről, és az eddig még kissé idegen Igazság Fényében végre mindent világosan fog látni, az én segítségem nélkül is. Az összes történésben, a kezdettől a mai napig, egészen föl a teremtés legmagasabb világos részéig, már nem talál semmi hézagot, és még azt is megtudja, hogy a jövőben ebből minek kell következnie. És mindezt bármiféle misztika, titokzatosság és fáradságos, megbízhatatlan számítások nélkül.