Zárónyilatkozat.

Nekem teljesen közömbös, hogy mit szólnak az emberek az én Üzenetemhez, és a  kérdésekre adott válaszaimhoz. Nekem mindegy, hogy ez nekik tetszik, vagy nem. A legforróbb elismerés engem épp oly kevéssé érint, mint a jó szándékú kioktató levelek, vagy a felháborodott támadások, legyenek akár a tisztességes, akár a gyalázó típusból. Tudom, hogy sok emberi szellem számára már nincs túl messze az óra, amikor lelki kényszerből erőszakkal áttöri a megértésre való képtelenség korlátait. Csak azután értik majd meg a szavaimat, és tanulják meg értelmezni őket, amit meg kell tenniük, ha nem akarnak a jelenlegi gabalyodottságukba belepusztulni.

Barátságtól vagy gyűlölettől érintetlenül megyek a magam útján. Ezért nem értem egyesek és egész körök ingerültségét; mert akinek nem kell az én Igém, annak elég ha úgy hagyja! Nem kényszerítem rá senkire. Az sem áll szándékomban, hogy ebből „üzletet“ csináljak. Mindenkinek magának kell felismernie, hogy ezzel miként birkózik meg.

                                                              Abdrushin