107. Nyilvános előadások.
Kérdés:
Miért nem szervez Abdrushin további nagy nyilvános előadásokat?
Válasz:
Mert számomra az én Igém ehhez túl értékes. Szeretnék hát valamit mondani nektek. Képzeljétek el, hogy ma hosszú utat tettetek meg, és közben olyan helyre találtatok, melynek létezéséről az emberek ugyan tudnak, de erről semmi közelebbit nem ismernek, mert ott még valóban nem járt senki. Ám az emberek erről saját képzeletük szerint különböző képeket alakítottak ki, és egymással komoly vitákat folytatnak, hogy ezek közül melyikük elképzelése a helyes. Titeket azonban a rendkívüli körülmények elvittek erre a helyre, és úgy találjátok, hogy az emberek által kitalált képek közül egy sem felel meg a valóságnak, hanem hogy minden teljesen másképp van. Hosszú évek után visszamehetsz, és lelkesen mesélsz az emberek számára ismeretlen hely valódi állapotáról és viszonyairól. Mit gondoltok, mi fog azután történni? Azok, akik ezzel eddig egyáltalán nem törődtek, mert nem érdekelte őket, közömbösen fogadják majd elbeszéléseteket. De mindazok, akik megpróbáltak erről világosabb képet alkotni, aligha fogadják örömmel élménybeszámolótokat erről a helyről, bár ez álmaik beteljesülését jelenti, hanem hirtelen megfeledkeznek saját kölcsönös vitáikról, és elkeseredett harcaikról . . . egységesen ellenfeleitekké és ellenségeitekké lesznek csak azért, mert nem tettétek meg nekik azt a szívességet, és nem úgy írtátok le a valóságot, ahogy ők azt tudatlanságukban képzelték. Ezért kártevőnek fognak tartani, a legjobb esetben fantasztának nyilvánítanak, vagy szellemi hisztériásnak, de leggyakrabban majd hazugnak és csalónak mondanak, csakhogy részben nekik is igazuk legyen. Mindenesetre ártalmatlanná kell tenni titeket, mindegy milyen eszközökkel, mert észrevételeitekkel nyugtalanságot keltetek, és veszélyeztetitek az ő hírnevüket, és így számos tudálékos bevételi forrását is.
Egy másik kép: Tegyük fel, hogy valamilyen helyről még senki nem jött vissza, és a helyi lakosok sem olvastak soha semmit. Egyikük azonban végül megjött a távoli országokból, ahol sok évig élt, majd örömmel visszatért. Útközben azonban mindent ott kellett hagynia, amit onnan magával hozott, és ezért csak arról beszélhetett, amit ott látott és átélt. Idegen fákról, virágokról és ismeretlen állatokról beszélt. Ha akadt is néhány ember, aki szívesen hitt volna neki, és ezt örömmel fogadta, akkor elég volt csak egy a többi közül, hogy gúnyos, hitetlenkedő megjegyzéseivel megrendítse ezek bizalmát és az egészet kétségessé tegye, sőt idővel esetleg teljesen megsemmisítse. Az ilyen embert szívesen tartják fantasztának és hazugnak, aki azt szeretné elérni, hogy beszéljenek róla, és sokan simán letagadják, hogy mindazon kívül, amit ők saját környezetükben látnak, léteznek még más dolgok is. Amikor arról fog beszélni, hogy léteznek pálmafák, tigrisek és oroszlánok, ezért ki fogják nevetni, méghozzá nyugodt bizonyossággal, és a mindent jobban tudó büszkeségével. Most képzeljétek el, mit érez az, aki évekig a pálmafák alatt élt, amikor öntelt, tudományosan beképzelt emberek állnak eléje, széles gesztusokat mutatva állítják, hogy ez nem így van, és felháborodva elítélik. Lehetséges, hogy ez nála ne váltana ki olyan ellenszenvet, amit nem lehet elég mélyen átérezni? Gondoljátok csak át, és próbáljátok beleélni magatokat. Azt hiszem, nincs szükség további magyarázatokra. Az ilyen ember végül elhallgat, és vállrándítással elfordul az ilyen badarságtól. -
A felhozott képek nem illenek se rám, se az én Üzenetemre, de passzolnak az emberiségre, melynek ezzel állok elébe.
Micsoda bátorságra van szüksége annak, aki tudóként lép a nép közé, kiküldve a teremtésbe, hogy megmagyarázza a tévedéseket, amiket elkövettek, és amiknek végül szükségszerűen áldozatul esnek. Ő jön, hogy erre figyelmeztessen, és megmentse őket!
Mivel e célból az ő öltözetüket (testüket) viseli, a nyelvüket beszéli, köztük nőtt fel és megtanulta az ő kifejezésmódjukat, így velük azonos neműnek tűnik, már ez is elegendő arra, hogy az ő Üzenetét elutasítsák, ahogy ez Krisztussal történt. Ezzel persze minden embernél elsősorban a bizalmatlanság és a megismerés vágyának hiánya mutatkozik meg egyértelműen. Pedig az Üzenet számotokra csak ily módon volt adható. Az az áldozat, amit ezzel a Fény követének meg kell hoznia, sajnos pontosan abban rejlik, amit a földi emberek leginkább megkételyeznek.